„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 3.

„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 3. ítélkezés önmagam felett „Szülnöm kell. Ezt Te nem érted. Jövő hónapban leszek 30 éves. Mennyire gáz már, hogy nemcsak szülni nem fogok, de még pasim sincsen? Mindenhol azt látom, hogy szülnek, férjhez mennek! Én meg… Anyám is unokát akar, minden ismerősöm kérdezgeti, hogy Na? […]

„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 2.

„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 2. ítélkezés mások felett   Fellélegzek, lezártuk a mai coaching ülést. Nézegetem a felírt szóösszetételeket: „olyan buta”, „deviáns”, „egyszerű”, „tanulatlan”, „senkiházi”, „nőgyűlölő”. Elszabadultak az indulatok – miközben Vera épp Béláról mesélt, röpködtek a jelzők, egyre többször, egyre színesebben ítélkezett Béla viselkedése felett. Béla viselkedését ezernyi[…..]

„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 1.

„Én dolgom, Te dolgod” – tudatosítás, ítélkezés mentesség a coachingban 1. fókusz önmagamon Ma egy újabb coaching alkalomra készülünk Verával, ülök a krém színű kanapémon és az előző alkalom jegyzeteit nézegetem. Megakad a tekintetem néhány erősebben jelzett szóösszetételnél: „olyan egyszerű ez a Béla”, „hiába mondom neki mit csináljon”, „tudod, irányítani kell a férfit”, „neki mindig[…..]